A zeneművészeti kar (és úgy általában a zenészek élete :) ) merőben eltér a megszokott dolgoktól. Az én "back to school" bejegyzésem elég rövid lenne, ha megpróbálnám felvázolni, hogy papír-írószer mániásként milyen csodákra tettem szert az iskolakezdés alkalmából. Mivel a képzésünk elsősorban gyakorlati, így egy, azaz 1 olyan óra lesz, amin jegyzetelnem kell. Persze a fentebb említett mánia létezik, és amikor még nem sejtettem milyen óráim lesznek, megleptem magam két darab A6-os méretű füzettel:
Tavaly a jobb oldalon látható pukka pad-es füzetből volt egy osztott, A5-ös darabom, ami teljesen kiszolgálta az igényeimet, az elválasztóival és a tantárgyak szerinti külön színekkel. Nagyon szerettem, hogy minden egy helyen van. Valószínűleg ezért esett idén is erre a fajtára a választás.
Emellett, ahogy említettem, a képzés gyakorlati. Sokan úgy gondolják, hogy "Ti csak zenélgettek", ettől azért jóval összetettebb dologról van szó. Szégyen-nem szégyen, nyáron kihagytam nagyobb időszakokat, és pihentem, utaztam; ezután újra "beállni a sorba", nem úgy megy, hogy csak felveszem a hangszert, és már szól is. Ugyanúgy, mint a sportban, itt is elő kell készíteni az izmokat, fontos a bemelegítés, a fokozatosság, hogy ne terheljük túl magunkat, és a rengeteg türelem, hogy ne várjuk el magunktól azt a szintet, amit csúcsformában nyújtani tudtunk (tempóban, hangszínben, összehangoltságban stb.). Szóval az egész felkészülés úgy indul részemről, hogy rendelek nádakat (és nádanyagokat), amiket be kell fújni, mert még eközben alakul, valamint kezelhetőbbé válik. Gondoltam, szerencsés az évet új - befújt és használható - nádakkal kezdeni.
Ezután, hogy ne csak tétlenül álljak az első órámon, darabo(ka)t és etűdöt (=gyakorlat, ami egy-egy technikai problémát jár körül) választok, amiket szépen lassan, sok gyakorlással, elkezdek felépíteni. Ez se megy egyik pillanatról a másikra, szóval az iskolakezdés és annak előkészítése már hetekkel hamarabb elkezdődik.
(És meglepő, hogy az ember szeme mennyire el tud szokni a kottaolvasástól, vagy mennyire meg tudja szokni egy adott darab kottaképét. Aki rengeteget gépel, és utána kézírással kell kitöltsön, megírjon valamit, nagyjából ismeri az érzést :) )
Az idei szerintem az egyik legjobb évkezdés volt, most a tantárgyak kapcsán sem kellett annyit harcolnom a tanulmányi osztállyal, mint pl. tavaly (átjelentkezés, kreditelismertetés stb...), és nagyon örülök, hogy sikerült ennyire tudatosan, és tervezetten nekikezdeni az évnek, teljesen más hangulatban telt, sokkal jobban élvezem, és könnyebben, szívesebben ugrok neki az előttem álló feladatoknak.
Hasonlóan pozitív élményeket kívánok mindenkinek! (Ha pedig nem így sikerült, próbáljátok ki jövőre a tudatos(abb) tervezést.)
