A mai nagyon egyszerű tippel a legkisebbeknek (és a naptár dekorálós ismerősöknek) kedvezhetünk. Költséghatékony, és viszonylag kevés időt igényel, ez pedig nem más, mint a saját készítésű matrica. Nincs is másra szükség hozzá, mint színes nyomtatóra, néhány képre, (osztatlan) etikett papírra(, amit bármelyik papírboltból beszerezhetünk) és egy körömollóra.
 Összeválogattam a képeket, és színesben kinyomtattam az etikett papírra...
 ...majd körbevágtam a mintákat és beletettem egy borítékba. Ezt kedvünk szerint díszíthetjük.

Ezek a matricák garantáltan egyediek, és nem futhatunk bele abba, hogy más rokonoktól kapott ugyanilyet :)  

Ezt az ötletet Juditu oldalán láttám. A bejegyzésben azt ecsetelte, hogy mindenhol a szódabikarbónás díszek jönnek szembe, de szeretne valami újat, valami mást, így esett a választása a hőre száradó gyurmára. Mivel már korábban ígértem, hogy ezt a terméket tesztelni fogom, gondoltam ez tökéletes alkalom lesz rá! 

A termék maga így néz ki, azt hiszem fél kilós és kilós kiszerelésben lehet kapni, ez ilyen promós kis kiszerelés. Terrakotta és fehér színben lehet kapni. Jobban örültem volna, ha fehér van itthon, de ugye abból főzünk, ami van :) 
Hamar kiderült számomra, hogy ez a terrakotta színű gyurma nagyon fog (tégla színű lett az egész kezem), úgyhogy második lépésként kimostam magam a tégla színből, és sütőpapírral leterítettem a nyújtódeszkát is, és a nyújtófára is ragasztottam belőle. 
Néhány gyurmára - ahogy Juditu is írja - csipkével díszítettem. Egyszerűen csak rátettem és a nyújtófával átmentem rajta, majd lehúztam. Ezután 24 órát állni hagytam, hogy jól kiszáradjon a gyurma. Kb fél időben megfordítottam őket. 
A terrakotta színnel továbbra sem sikerült megbarátkozni, úgyhogy ezzel a gyönyörű metál színű candence festékkel (amit már a töklámpásoknál is használtam), és szivacsecsettel lefestettem. 

Amikor megszáradt a festék, megfordítottam és a hátoldalát is lefestettem, majd belefűztem a vékony szalagot, és csomagoltam :).

Szerintem a lehető legjobb ajándék egy papír-írószer mániásnak, vagy olyannak, aki szereti szervezetten látni a teendőit egy filofax. Aki már régebb óta ismeri és követi a blogot, tudja, hogy nekem is nagy lett a szerelem a filofaxokkal, viszont van egy nagy hátránya - (számomra) horror áron futnak. Szerettem volna idén egy A5-ös méretűt ajándékozni, de nem fér bele, hogy 6-10 ezer forintért vásárolgassak ajándékokat, így arra gondoltam, hogy itthon megcsinálom. Az alapötlet ebből a bejegyzésből származott, annyi csupán a különbség, hogy -akkor- még se varrógépem se varró tudásom nem volt. (Most már csak utóbbi nincs, de talán majd erről is lesz egy bejegyzés :D).

Tehát megmutatom, hogyan készült a filofax, tű és cérna nélkül :)

Mivel a város egyik papírboltjában sem találtam olyan mappát, amilyet én igazán szerettem volna, ezért ebayről szereztem be a mappát (erre ugye így last minute-ban nincs idő).

Mivel férfi fogja ajándékba kapni, mindenképp farmer anyaggal szerettem volna bevonni, ami nem volt itthon, így egy jó állapotú, földig érő farmer szoknyát sikerült turiznom, ami tökéletes borító lett. 

 Száradás után rápróbáltam a mappára. Egész jó lett, leszámítva a csúnya széleket a két "fül" között.  

Ezeket felhajtottam és levasaltam, hogy könnyebben le tudjam majd ragasztani (és hogy egyenesebb legyen). 
Hajtottam rajta még egyet, és ragasztóval rögzítettem, majd következett újabb pár óra (súly alatti) pihenés. 
Ezután jöhettek a zsebek! Vonalzó segítségével kimértem, kivágtam, majd 3 szélét behajtottam és levasaltam. Ezeket a behajtott részeket ragasztóztam később. 
Papírboltban találtam saturnusos filofaxba való belsőt, ezen felül pedig azzal tesszük egyedivé, amivel csak szeretnénk :). Az én verziómba még kerülni fognak elválasztó lapok, amiket közös képekkel díszítek, valamint egy (gémkapocsból készült) saját készítésű könyvjelző.